Travelstone: Ohrid

Ohrid Észak-Macedónia

Ohrid (macedónul: Охрид) Észak-Macedónia városa, Ohrid község székhelye. Ez a legnagyobb város az Ohridi-tónál és az ország nyolcadik legnagyobb városa, több mint 42 000 lakossal 2002-ben. Ohridban egyszer 365 templom volt, minden napra egy, és a "Balkán Jeruzsálemének" is nevezték. A város gazdag festői házakban és műemlékekben, a turizmus dominál. Skopje délnyugati, Resen és Bitola nyugati részén található. 1979-ben és 1980-ban az Ohridi-tó és Ohrid városa kulturális és természeti világörökségi helyszínek lettek az UNESCO-nál. Ohrid az egyike azon 28 helynek, amelyek az UNESCO világörökségének részei, és mind kulturális, mind természeti helyszínek. Az Ohridi-tó legkorábbi lakói az Enchele, egy illyr törzs és a Dassaretae, egy ősi görög törzs voltak, amelyek tovább keletre, a Lynkestis régióban voltak alapítva. A legújabb ásatások szerint ez a város már II. Philipposz macedón király idején létezett. Arra a következtetésre jutottak, hogy Samuil erődje egy korábbi erőd helyén épült, amelyet i. e. 4. századra datálnak. A római hódítások során, i. e. 3. század végén és i. e. 2. század elején említést tettek a Dassaretae-ről és a Dassaretia régióról, valamint az ősi görög Lychnidos városról (görögül: Λυχνιδός). Az ősi görög Lychnidos városának létezése a görög mítoszhoz kapcsolódik, amely szerint a főníciai herceg, Kadmosz, akit Thebából, Boeotiából száműztek, az Enchele-hez menekült és megalapította Lychnidos városát a mai Ohridi-tó partján. Az Ohridi-tó, az ősi görög Lacus Lychnitis (görögül: Λυχνίτις), melynek kék és rendkívül átlátszó vizei az ókorban adták a tó görög nevét; a középkorban is időnként így hívták. Az Adriai-tengeri Dyrrachion kikötő (a mai Durrës) és Bizánc közötti Via Egnatia mentén helyezkedett el. Az régészeti ásatások (pl. a 5. századi Polyconch bazilika) bizonyítják a kereszténység korai elfogadását a területen. Lychnidos püspökei több ökumenikus tanácsban is részt vettek.

Ajánlott reptér

Ohrid (OHD)

Közeli úti célok